Keresd meg álmod jelentését egy 1901-es könyv 150 szimbóluma közt
Emberek
A szépen felöltözött, jókedvű sokaság azt jelenti, hogy simán megy az együttlét. Az utcát megtöltő tömeg azt, hogy élénkül a helyzet, ha pedig elszáll a jókedv, azt fordítva olvasták.
A tömegről szóló álom aszerint válik szét, hol vagy te abban a sokaságban. A szépen felöltözött, jókedvű gyülekezet afelé mutat, hogy simán megy az együttlét, a kihűlő hangulat pedig afelé, hogy félrecsúszik a hely, amelytől vártál valamit. Az utcát megtöltő sokasághoz az a régi fejtés tapad, hogy élénkül a külső helyzet, az az álom, amelyben kiabálsz, mégsem ér el a hangod, olyan szív, amely a maga részét szeretné előretenni, az pedig, amelyben sodródsz, és nem tudsz irányt választani, olyan hely, ahol a sokaságra bíztad az ítéletet. Ha a katonák a sorba rendezett sokaság, akkor a tömeg az, amelyben senki nem igazodik, ezért nem a fegyelmet, hanem a saját méretedet méri. Az az érzés hozta létre ezt a jelentést, hogy minél többen vannak, annál kisebb vagy. Ébredés után nézd meg, meddig ér el mostanában a hangod, és azért nem ér-e el, mert sokan vannak, vagy mert még nem szólaltál meg.
Ugyanazt a jelképet mindenki másképp olvassa. A kutya nem jelentheti ugyanazt annak, aki kutyáktól félve nőtt fel, és annak, aki kutya mellett nőtt fel. Ezért a szótári magyarázatnál előbbre való az, amit te éltél át azzal a jelképpel. Utána következik az érzés. Néhány nap múlva a cselekmény többnyire szétszóródik, és csak az marad meg, féltél-e vagy jól érezted magad, sürgetett-e valami vagy sajnálkoztál. Az a tény, hogy kígyó jelent meg, kevesebbet mond, mint az, hogy akkor féltél-e vagy nyugodt maradtál. És mivel az álom az ébredés utáni pár percben gyorsan szétfoszlik, ha rögtön szemnyitáskor leírsz akár egyetlen sort, egészen más marad meg belőle. Nem kell erőlködni a jelenetek rendbe szedésével, elég az eszedbe jutó szavakat és a hangulatot felírni. Ezt a szótárt is így érdemes használni, ne egyetlen szócikket olvass ki magában, hanem tedd oda a megmaradt érzés mellé, és nézd meg, egybevág-e. Ha több jelkép jelent meg, jobb, ha egyszerre nyitsz ki néhányat, és megkeresed bennük az átfedő szálat. Ha pedig nem illik rá, akkor egyszerűen nem illik rá.
Az, hogy ugyanaz a rémálom heteken át ismétlődik, hogy elalváskor vagy ébredéskor gyakran nem mozdul a tested, vagy hogy éjjelente többször felébredsz, és emiatt nappal folyamatosan fáradt vagy, nem álomfejtéssel megoldandó dolog. Ez nem azt jelenti, hogy ijesztő ügyről van szó, hanem azt, hogy nem olyan fajta, amin a jelképek keresgélése segít. Ha az ilyen állapot hónapokon át tart, érdemes egyszer beszélni egy alvással foglalkozó szakemberrel. Akkor is meg lehet kérdezni, ha nem nagy dolog. Ez a szótár szórakoztató olvasnivaló, nem tanácsadás. Egyetlen szócikke sem árulja el, milyen állapotban van a tested vagy a lelked.
Ez a lista a Ten Thousand Dreams Interpreted című könyvből származik, amelyet Gustavus Hindman Miller adott ki 1901-ben az Egyesült Államokban. Szótár formájú, a jelképeket címszavakba rendezi, és mindegyikhez rövid magyarázatot fűz, továbbá lejárt szerzői jogú, közkincs anyag, így ma bárki megnézheti. Az itt szereplő magyarázatok váza abból a könyvből való, csak a mondatokat ültettük át mai magyar nyelvre. Hogy Miller milyen ember volt, arról nincs sok megerősített adat, ezért itt nem írtunk róla. Az biztos, hogy ez a lista egyetlen kor és egyetlen kultúra feljegyzése. Az akkori Amerikában az ilyen álmoskönyvek tömegkiadványként széles körben fogytak, és ez is közéjük tartozott. Ezért a magyarázatok szövete is gyakran a korabeli emberek gondjai, a háztartás, a kereskedés és a házasság felé hajlik. Így ha más vidékre kerülsz, ugyanazt a jelképet másképp olvassák, hiszen az olyan szokások, mint hogy Koreában a disznóról szóló álmot vagyonként nézik, vagy hogy külön tartják számon a fogantatást jelző álmot, egyáltalán nem szerepelnek ebben a listában. Ahelyett, hogy azt kérdeznéd, melyik oldalnak van igaza, nézd inkább úgy, mint egy világos forrású listát.
Kérdezz tovább
Hagyományos álomszimbolika, 1901-es közkincs forrás.