Keresd meg álmod jelentését egy 1901-es könyv 150 szimbóluma közt
Természet
Sötét, nehéz felhők balszerencsére és rossz kezelésre figyelmeztetnek. A napfénytől átvilágított fényes felhők a küzdelem utáni sikert jelentik; ha csillagok is látszanak, az öröm és a haszon is rövid.
A felhő az a hely, ahol még semmi sem történt. Az égre felvonuló, azt betakaró felhő a sejtés felé billen, a napot eltakaró, a földön árnyékot húzó felhő pedig hagyományosan az egy pillanatra lehűlő hangulatra mutat. Az a felhő, amelynek résein átszűrődik a fény, azt jelenti, hogy nem záródott le minden, az az álom pedig, amelyben hegyről vagy repülőről nézel le a lábad alatti felhőkre, azt a helyet, ahonnan felülről nézed az aggodalmakat. A széllel elúszó felhő nem tartós ügy, az a felhő pedig, amely valamilyen alakot formáz, olyan helyzet, amelyben ugyanazt mindenki máshogy olvassa. A felhő nem megtörtént esemény, hanem a még el nem jött dolog előjele. A felhő mindig az eső előtt jár, és a napot csak eltakarja, megszüntetni nem tudja, ezért rövid ideig tartó takarásként olvasták. Ébredés után nézd meg, van-e olyasmi, ami még el sem érkezett, te mégis előre ránehezedsz.
Ugyanazt a jelképet mindenki másképp olvassa. A kutya nem jelentheti ugyanazt annak, aki kutyáktól félve nőtt fel, és annak, aki kutya mellett nőtt fel. Ezért a szótári magyarázatnál előbbre való az, amit te éltél át azzal a jelképpel. Utána következik az érzés. Néhány nap múlva a cselekmény többnyire szétszóródik, és csak az marad meg, féltél-e vagy jól érezted magad, sürgetett-e valami vagy sajnálkoztál. Az a tény, hogy kígyó jelent meg, kevesebbet mond, mint az, hogy akkor féltél-e vagy nyugodt maradtál. És mivel az álom az ébredés utáni pár percben gyorsan szétfoszlik, ha rögtön szemnyitáskor leírsz akár egyetlen sort, egészen más marad meg belőle. Nem kell erőlködni a jelenetek rendbe szedésével, elég az eszedbe jutó szavakat és a hangulatot felírni. Ezt a szótárt is így érdemes használni, ne egyetlen szócikket olvass ki magában, hanem tedd oda a megmaradt érzés mellé, és nézd meg, egybevág-e. Ha több jelkép jelent meg, jobb, ha egyszerre nyitsz ki néhányat, és megkeresed bennük az átfedő szálat. Ha pedig nem illik rá, akkor egyszerűen nem illik rá.
Az, hogy ugyanaz a rémálom heteken át ismétlődik, hogy elalváskor vagy ébredéskor gyakran nem mozdul a tested, vagy hogy éjjelente többször felébredsz, és emiatt nappal folyamatosan fáradt vagy, nem álomfejtéssel megoldandó dolog. Ez nem azt jelenti, hogy ijesztő ügyről van szó, hanem azt, hogy nem olyan fajta, amin a jelképek keresgélése segít. Ha az ilyen állapot hónapokon át tart, érdemes egyszer beszélni egy alvással foglalkozó szakemberrel. Akkor is meg lehet kérdezni, ha nem nagy dolog. Ez a szótár szórakoztató olvasnivaló, nem tanácsadás. Egyetlen szócikke sem árulja el, milyen állapotban van a tested vagy a lelked.
Ez a lista a Ten Thousand Dreams Interpreted című könyvből származik, amelyet Gustavus Hindman Miller adott ki 1901-ben az Egyesült Államokban. Szótár formájú, a jelképeket címszavakba rendezi, és mindegyikhez rövid magyarázatot fűz, továbbá lejárt szerzői jogú, közkincs anyag, így ma bárki megnézheti. Az itt szereplő magyarázatok váza abból a könyvből való, csak a mondatokat ültettük át mai magyar nyelvre. Hogy Miller milyen ember volt, arról nincs sok megerősített adat, ezért itt nem írtunk róla. Az biztos, hogy ez a lista egyetlen kor és egyetlen kultúra feljegyzése. Az akkori Amerikában az ilyen álmoskönyvek tömegkiadványként széles körben fogytak, és ez is közéjük tartozott. Ezért a magyarázatok szövete is gyakran a korabeli emberek gondjai, a háztartás, a kereskedés és a házasság felé hajlik. Így ha más vidékre kerülsz, ugyanazt a jelképet másképp olvassák, hiszen az olyan szokások, mint hogy Koreában a disznóról szóló álmot vagyonként nézik, vagy hogy külön tartják számon a fogantatást jelző álmot, egyáltalán nem szerepelnek ebben a listában. Ahelyett, hogy azt kérdeznéd, melyik oldalnak van igaza, nézd inkább úgy, mint egy világos forrású listát.
Kérdezz tovább
Hagyományos álomszimbolika, 1901-es közkincs forrás.